Dovršeni prijevodi

10.) Bükköny
Kifejezetten vetőmagelőállítási céllal termesztjük zab támasztónövénnyel vetve. A jó piaci helyzet és a pillangós növények szükségszerűsége valamint az egyszerű technológia előnyös helyzetbe hozza a bükkönyt egyéb nitrogénkötőkkel szemben. Kedveli száraz időjárást vízigénye csupán keléskor és a terméskitellésekor jelentkezik. A hideg nedves időt nem kedveli elrúgja a virágait, nem nő szép magasra és megdől, elromlik, bepenészednek a magvak, alacsony lesz a csírázési készség. Legnagyobb veszélye a termesztésének, hogy betakarítás előtt megdől – a megdőlés szinte biztos – és megázik, ezután a magvak jelentős része elpereg. Termésátlagaink 0,5 – 1,8 t/ha között változtak. Kedvelt növényünk a nehézségek ellenére is.

11.) Szója
A szója termesztésére hagyományosan a pillangós növények vetésforgóba illesztése miatt került sor gazdaságunkban. Szükség van a pillangós hányad fenntartására. A szója öko termesztése nagyon nehéz feladat, a szója egy úgynevezett gyomnevelő növény, gyomirtása szinte megoldhatatlan feladat elé állítja az ökotermelőt. Vannak speciális technológiák de azok nem mindig állnak rendelkezésre időben a kapálás pedig szinte kivitelezhetetlen feladat egy nagyüzemi táblán a megbízható munkaerő hiánya miatt. Továbbá a szója a meleg párás mikroklímás igényli, vidékünkön ebből csak a meleg valósul meg ezért általábana szóják nem nönek meg. Termésátlagaink 0-1,5 t/ha között változtak az elmúlt években. Egyenlőre nem tervezzük vetését.

12.) Vöröshere
A vörösherét kifejezetten magfogási céllal termesztjük. Az első növedéket azonban rendszerint értékesítjük egy közeli tehenészetnek szenázsként. Szintén fontos szerepe van a pillangós hányad fenntartásában a vetésforgóban. Állókultúraként 2-3 évig megtartva fontos szerepe van a nitrogéngyüjtésben és feltörve jó előveteményt ad egy tönkölybúzának.

Gazdaságunk a Hármas-Körös folyó közelében terül el, ahol már évtizedek óta folytatnak öntözéses gazdálkodást a környék termelői. Nagy kiterjedésű rizstelepek helyezkednek el ezen a vidéken. Az egész határ át van szőve csatornákkal, a főcsatornától kezdve az árasztócsatornán át a lecsapolókig mind megtalálható. Sajnos a csatornák műszaki állapota hagy kívánnivalót maga után de azért még üzemképesek. Alapvetően a felületi árasztáshoz lett kialakítva a csatornahálózat a rizstermesztés igényeinek megfelelően; de megoldható a dobos öntözés is akár vízágyúkkal akár konzolos öntözőberendezéssel is. A vízkivétel a Hármas-Körös folyóból történik és több átemelő szivattyún keresztül jut el hozzánk az öntözővíz.
A víz minőségével szerencsére nincs gond, mivel a Körös még mindig Magyarország egyik legtisztább folyóvize. A vízhozama is megfelelő, a Kisköréről érkező Keleti főcsatornán keresztül idehozott vízzel együtt még a jövőben várható igényeket is ki tudja elégíteni. Szintén jó értéket mutat sótartalom szempontjából így nem veszélyezteti a talajokat. Öntözésre kifejezetten megfelelő. A következő kis táblázat adatokat szolgáltat a vízminőségről:

4.) Mustár (fehér és barna)
Kifejezetten vetőmag előállítási céllal termesztett növény a fehér mustár; míg étkezési célt szolgál a csípős barna mustár, amely dijoni mustár alapanyaga. Jó előveteménynek számítanak szinte minden növény számára; nematóda risztó hatásuk miatt kifejezetten jó előveteményeui a zabnak és a rizsnek. Viszont problámát okozhat az elpergett magokból jövő nagy tömegű árvakelés; amit akár hasznunkra is fordíthatunk zöldtrágyaként felhasználva. Termésátlagaink 0,5 – 1,5 t/ha között alakultak az elmúlt években.

5.) Takarmánykukorica
Az ökológiai takarmánykukorica termesztés alapvetően hasonló technológiára épül mint a konvencionális kukorica termesztése, csak itt kevesebb tápanyagot szabad használni, nincs lehetőség vegyszeres gyomirtésra. Ez a két különbség meg is határozza a termésszintet, nehéz közepesnél jobb termést elérni. A termény ára szorosan kapcsolódik a konvencionális áruk tőzsdei árához, együtt mozog azzal, ezért nehéz jövedelmezően termelni öko takarmánykukoricát. Nem is teszük gyakran csak ha vetésváltás alakulása úgy hozza és a piaci poziciók épp kedvezőek. Termésátlagaink 3-6 t/ha között változnak gyakrabban az alsóbb tartományban helyezkednek el.

6.) Hibridkukorica
Éveken keresztül perspektívikus és jövedelmező ágazata volt a mezőgazdaságnak a hibridkukorica termesztés. Nagy szaktudást sok odafigyelést igénylő ágazat. Sajnos a takarmánykukorica hatalmas áremelkedése háttérbe szorította a vetőmagelőállítást, hiszen sokkal kisebb kockázattal lehetett ugyanazt az árbevételt elérni. Ezt a változást a termeltetők csak lassan követték le és most újra emelkedő tendenciát mutat az ágazat. Gazdaságunk várhatóan nem fog visszatérni - az öntözés nehézségei miatt - rövid időn belül a hibridkukorica termesztéshez, holott nagy hagyományaink vannak e területen is. Állítottunk elő SC, TC és DC hibrideket is, elsősorban külfödi partnerek részére. Termésátlagaink a 0,5 – 3,6 t/ha között változtak vetőmagtermésben számítva. A hibridkukorica termesztés legnagyobb kockázata, hogy találkozik e az anya az apaporral és sikeres lesz e a termékenyülés. Az egész termesztéstechnológia ennek a célnak az elérésére van kihegyezve. Az ágazatot nyugodtan nevezhetjük a mezőgazdaság nehéziparának.

7.) Csemegekukorica
Nem gyakori növényünk, mivel nagy ráfordítást igényel és sok tápanyagot, amit öko körülmények között nehéz biztosítani. Érzékenyen reagál a gyomosodásra, ezért fontos feladat a gyomirtás, amit csak mechanikai úton tudunk megvalósítani mérsékelt sikerekkel. Legfontosabb kártevője a kukoricamoly és a gyapottok bagolyepke, rágásukkal károsítják a csövet és szennyezik a termést, komoly levonásra ad okot ha nem sikrül a védekezés. Szerencsére olyan hatékony védekezési eljárást dolgoztak ki kutatók, amellyel jól meg lehet védeni az állományt. A fentebb említett rovarok parazitáit - a fürkészdarazsak - lárváit helyezzük ki a kukoricába és azok kikelésük után parazitálják a kártevők tojásait és csírájában folytják el a problémát.
Termésátlagaink a 7-10 t/ha érték között mozognak, ezzel a terméssel egy valóban szerény nyereséget lehet elérni. Az öntözés nehézségei miatt háttérbe szorult ez az ágazat is a hibridkukoricával együtt.

8.) Olajnapraforgó
Az ökológiai napraforgó termesztés alig tér el a konvencionális termesztéstől. Legfontosabb különbség, hogy tilos desszikálni az állományt, ezért érdemes rövid tenyészidejű hibrideket vetni. Továbbá alap előírás, hogy 5 éves vetésváltást kell betartani, ezért egy gazdaságon belül nem gyakran van napraforgó. Termésátlagaink a 1,5-2,2 t/ha között változnak, még rejtenek tartalékokat a technológiák ezért várakozásunk szerint emelni kell a termesztés szinvonalát. Legfontosabb feladat a gyomosodás megelőzése kultivátorozással, kapálással és a jó kulturállapot fenntartásával.

9.) Olajtök
Társaságunk már több éve nem termeszt olajtököt, mivel a néhány évvel ezelőtt kirobbant botrány nagyon nehéz helyzetbe hozta az ágazatot. Továbbá a betakarítás nehézségei és ütemezése szintén távoltart minket ettől anövénytől. Termésátlagaink sem voltak fényesek, csupán 50-350 kg/ha eredményeket értünk el, amelyről kijelenthetjük, hogy alacsony átlagok.

2.) Rizs
Csárdaszálláson - ahol gazdálkodunk - több évtizedes hagyománya van a rizstermesztésnek. Társaságunk bérleményében lévő területek között is van 67 ha rizstelep, így 2005-ben felmerült a gondolat, hogy meg kellene próbálni ökológiai körülmények között termelni rizst. Szerencsére a piac is nagy érdeklődést mutatott a termék iránt, hamar sikerült kötnünkegy hosszú távú szerződést, amely azóta is működik mindkét fél megelégedésére. A rizs egy nagyon nagy ráfordítást igénylő növény mind anyagilag mind emberileg egyaránt. Egy hektár rizs bekerülési költsége 250-280 ezer forint között változik, attól függően, hogy mennyire sikerült megvalósítani a teljes technológiát. Egy dolgozó 80-100 ha rizstelepet lát el de ez egy feszített terület régebben fele ekkora terület volt egy emberre bízva. A dolgozó napi feladata, hogy vigyázzon a rizsre, kezelje a vizet a területen, megtegyen mindent azért, hogy jó termés legyen, nagyon felelősségteljes munka, önállóságot és talpraesettséget igényel. Az ökológiai rizstermesztés alapja a kiváló talajfelszín, amikor is a kutricákon belüli talajegyenetlenség (+-)2 cm -en belül van. A vízkezelés miatt fontos, hogy ilyen egyenes legyen a felszín, mivel így lehet valamelyest védekezni a gyomok ellen. A talajegyengetést lézer vezérlésű speciális gépekkel végezzük szerencsés esetben 3 évente, de nyugati országokban akár minden évben is megcsinálják. A bekerülési értéke az aládolgozással együtt meghaladhatja a 100.000,- Ft/ha összeget. A betakarítását lánctalpra szerelt gabonakombájnokkal végezzük szeptember-október hónapokban. Átlagos terméseredményeink 4-6 t/ha között változnak, a termésre nagyon nagy befolyása van az időjárásnak mivel a virágzás idején érkező köd és lehűlés megfelezheti a termést, ez ellen védekezni pedig nem lehet. Összességében a rizs egy nagyon nagy odafigyelést és magas szakmai tudást igénylő növény, amely meghálálja a gondoskodást.

3.) Őszi káposztarepce
Társaságunk vetésváltásában fontos helye van a repcének, mivel ez egy mélyen gyökerező növény és jó elővetemény a tönkölybúza számára mivel korán lekerül és laza talajt hagy maga után. Termésátlagaink 1 –2,2 t/ha között változnak. Utóbbi időben kissé háttérbe szorult, mivel a száraz nyarakon nehéz jó magágyat készíteni számára így kockázatos a vetése.

1.) Tönkölybúza
2003 óta foglalkozunk termesztésével változó sikerrel és növekvő tapasztalatokkal. Egyik kedvenc növényem mivel egyszerű a termesztése ugyanakkor megfelelő árbevételt biztosít. A tönköly egy ősi búzafajta, amely jól alkalmazkodik a környezeti hatásokhoz, nincsenek nagy igényei, jól tűri a belvizet is; kiválóan bokrosodik, jól elnyomja a gyomnövényeket a termése pedig a modern egészséges táplálkozás egyik alappillére. Továbbá a pelyvája is felhasználható különféle célokra, pl párnákban töltőanyagként.
Az eddigi termésátlagok alapján azt mondhatom, hogy a 4 t/ha termés biztonsággal elérhető ha néhány fontos technológiai elemet betartunk és nem hibázunk nagyot. Mi átlagosan 4-5 t/ha közti eredményeket érünk el de a csúcstermésünk 6,6 t/ha volt borsó elővetemény után. Fontos a jó magágy, mert egy kicsit nehezebben kel mint az őszi búza, ha erős az állomány akkor tavasszal a lisztharmat okozhat problémát de szerencsére vannak engedélyezett készítmények amelyekkel lehet védekezni. A legnagyobb veszély a tejes érés – zöld érés idején fellépő levéltetű fertőzés, az invázió olyan méreteket ölthet, hogy nem csak minőségi de mennyiségi veszteséget is szenvedhetünk általa. Leggyakrabban a sárga szilvalevéltetű telepszik be és szívogatásával főként minőségi problémákat okoz, mégpedig a csökkenő sikér és nyersfehérje tartalom tekintetében. De a levéltetűk ürüléke jó táptalaj a gombák számára és ez újabb problémákat okoz. Tehát a levéltetű az első számú közellenség. Szerencsére újabban vannak olyan készítmények, amelyekkel ökológiai körülmények között is lehet eredményesen védekezni, ilyen pl a Káliszappan vizes oldata (ez természetesen régebben is létezett, de manapság jól kijuttatható formátumot állítottak elő belőle, régebben nehézkes volt a permetezés káliszappannal). A betakarítása könnyű, arra kell figyelni, hogy a kalászorsót összetörjük kalászkákra de a szemeket ne hántoljuk meg. Nagyon lényeges – akár ezen múlhat a termesztés sikere is - , hogy a megérett tönköly ne ázzon meg. A megázott magok könnyen kicsíráznak már a pelyvában és az egyik fontos sütőipari érték, az esésszám nagyon lecsökken az áru pedig eladhatatlan lesz. Ezért a betakarítást el kell kezdeni minél hamarabb, hogy az érett tönköly minél kevesebb időt töltsön a szabad ég alatt!

Csárdaszállás Magyarországon, Békés megyében a Kárpát-medence déli részén helyezkedik el. Klímája alapvetőleg
kontinentális, de mint egész Európában több éghajlati elem is megfigyelhető. Befolyásolják az óceáni és a mediterrán éghajlati
hatások a kialakuló időjárást. Mint a kontinentális éghajlatra jellemző szélsőséges viszonyok tudnak kialakulni. A nyár nagyon
meleg, míg a tél nagyon hideg tud lenni. Az évi átlaghőmérséklet kellemes érték de a nyári csúcshőmérséklet lehet 40 oC is,
míg télen akár a -30 oC-t is elérheti a hőmérséklet. Az átlagos évi csapadék 450-550 mm, az átlagos napsütéses órák száma
eléri a 2000-2100 óra/év értéket, ami kiváló lehetőséget ad a növénytermesztéshez, különösen a vetőmagelőállításhoz.

Az éghajlati jellemzéshez az 1961 és 1990 közötti észleléseket használtuk fel, tehát 30 évnyi adatot átlagoltunk. (OMSZ)

Társaságunkat két gazdasági társaság alapította 1999-ben, azzal a céllal, hogy ökológiai gazdálkodást folytasson. A cég ügyvezetője Püski Lajos volt, aki magas színvonalú gazdálkodást folytatva megalapozta a gazdaság jövőjét.

Kezdettől fogva tanúsitja gazdálkodásunkat a legjelentősebb magyar ellenőrző szervezet. Párhuzamos gazdálkodást nem folytatunk, kizárólag öko termékeket állítunk elő. Hagyományosan szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, mint az őszi búza, hibridkukorica, olajtök, szója, zöldborsó, csemegekukorica, olajnapraforgó, tönkölybúza, rizs, köles, bükköny. Termékeink 90 %-át külföldön értékesítjük, jó kapcsolatokat ápolunk több hazai és nemzetközi kereskedő céggel is. Tagjai vagyunk a Magyar Ökogazdálkodók Szövetségének és a Békés Megyei Agrárkamarának, továbbá kapcsolatban állunk a Biokultúra Egyesülettel.

2002-ben új vezetőség került a társaság élére, a jelenlegi ügyvezető Izsó Lajos. Ezzel egyidőben 5 magánszemély is tulajdonrészt szerzett a kft-ben. A következő években a kft megvásárolta az anyacégtől a részesedés 33 %-át, így tovább erősítette saját pozícióját. A társaság jó úton halad, biztosítottnak látszik a hosszú távú gazdálkodás.